Jogszabályok

 

1. sz melléklet

 

Térkép

                      

  

Önkormányzati rendelet a rákötési idő meghosszabbításáról

altalt

Jogszabályok

253/1997 (XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről:

net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi

 

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról:

net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi

 

160/1995 (XII.26.) Korm. rendelet a víugazdálkodási társulatokról:

net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi

 

38/1995 (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről:

net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi

Társulati tagság

A társulat tagja mindazon természetes- és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, továbbá egyéni vállalkozó, aki/amely a társulati érdekeltségi területen olyan ingatlantulajdonnal rendelkezik, vagy egyéb jogcímen ingatlant használ, amelynek – a társulat anyagi erőforrásai igénybevételével megvalósított – közműre történő rákötése szennyvízelvezetés esetében akár gravitációsan, akár házi átemelővel lehetséges és közérdekből indokolt.

A társulat érdekeltségi területét azon ingatlanok összessége képezi, amelyek a társulat közreműködésével, illetve anyagi részvételével megvalósításra kerülő szennyvíz közcsatorna-hálózatra közvetlenül, vagy – más, szomszédos érdekelt(ek) által biztosított szolgalmi jog biztosítása esetén – közvetve ráköthető.

A fentiek (és a vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII törvény. valamint a 160/1995 Korm. Rendelet) alapján a társulati tagság nem függ attól, hogy a társulat szervezése során az ingatlantulajdonos aláírt-e vagy sem “Belépési Szándéknyilatkozatot”. Azaz a társulati tagság nem a nyilatkozat aláírásával keletkezik, hanem a társulat megalakulásával egy adott területen, a törvény erejénél fogva. Tehát az is a társulat tagja, aki nem írt alá a szervezés során belépési szándéknyilatkozatot.

A társulati tag jogai:
-személyesen, képviselője vagy küldöttje útján részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában;
-a társulatban személyesen – ha kizáró ok, illetőleg összeférhetetlenség nem áll fenn – tisztséget viseljen;
-a tisztségviselőktől, a küldöttjétől a társulatot vagy a saját érdekeltségét, egyéb jogait vagy kötelezettségeit érintő ügyben felvilágosítást kérjen és kapjon

A társulati tagok kötelezettségei:
-A társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni.
-Az érdekeltségi hozzájárulást a küldöttgyűlés által megállapított mértékben és határidőre megfizesse;
-Személyesen vegyen részt a társulat minden olyan szervének tevékenységében, amelybe választották és azt elvállalta
-Ha a tagnak a tagsági jogviszony alapjául szolgáló érdekeltsége megszűnik, azt köteles a társulat Intéző Bizottságának írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a tagsági jogviszony megszűnésének alapjául szolgáló okiratot, illetőleg annak másolatát, valamint – ha abból nem állapítható meg – a bejelentésben közölnie kell a helyébe lépő új tag nevét, lakhelyét (székhelyét). Az ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén a tag köteles az új tulajdonost a társulati tagságról és az ezzel járó kötelezettségről tájékoztatni.

A Vgt. 35. § (3) szerint: “A víziközmű társulat tagjai kötelesek a víziközmű társulat részére víziközmű társulati érdekeltségi hozzájárulást (a továbbiakban: hozzájárulás) fizetni. A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás.”

A Vgt. 44. § (2) szerint: “A hozzájárulás mértékét a közgyűlés állapítja meg. A közgyűlés az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a hozzájárulás mértékét mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti. A hozzájárulást a tagok pénzben kötelesek teljesíteni. A közgyűlés által elfogadott hozzájárulás a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás ellenértéke”

A Vgt. 37. § (3) szerint: “A víziközmű társulat tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a víziközmű társulat tartozásaiért nem felelnek.”

TÁRNOKI VÍZIKÖZMŰ VÍZGAZDÁLKODÁSI-TÁRSULAT Alapszabálya

I. Általános rendelkezések

A társulat a vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII tv. és a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény  előírásain alapulva az alábbiak szerint elhatározza megalakulását.

1.      A társulat neve: Tárnoki Víziközmű Vízgazdálkodási - társulat

2.      A társulat székhelye: 2461 Tárnok Dózsa Gy. u. 150.

3.      A társulat megalakulásának időpontja: 2008. június 19.

4.      A társulat működésének időtartama: határozatlan.

II. A társulat célja.

A társulat alapvető célja, hogy ingatlan tulajdonnal rendelkező, vagy ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok bevonásával helyi szennyvíz-gazdálkodási közfeladatot valósítson meg. 

III. A társulat feladatai és tevékenységi köre

1.      A társulat közfeladata Tárnok Nagyközség belterületén, az érdekeltségi területen belül a társulat tervében meghatározott szennyvízcsatorna hálózat építése.

2.      A társult tevékenységi köre:

 

7112 08 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás (főtevékenység)

4221 08 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése

 

IV. A társulat érdekeltségi területe és társulati érdekeltségi egység

1.      A társulat érdekeltségi területét az alapszabály 1 sz. mellékletét képező térkép tartalmazza.

2.      A társulat tagjainak nevét lakcímét (székhelyét) az alapszabály 2 sz. melléklete tartalmazza.

3.      Az érdekeltségi hozzájárulás alapját képező érdekeltségi egység:

-          természetes személy tagok esetében az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon vagy tulajdoni külön lapon nyilvántartott lakáshasználat, lakóház vagy beépítetlen / mely a településrendezési terv szerint beépítésre alkalmas/ építési telek, 450 l/ nap

-          jogi személyiségű, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdaság napi társaság tagok, az önálló telephelyek, intézmények, üzemek 450 l/nap éves átlagos vízfogyasztása esetén (fogyasztói egység)

-          többszörös érdekeltségi egységet kell megállapítani a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak a 450 l/nap éves átalagos vízfogyasztást meghaladó fogyasztói egysége alapján

 

V. A társulati hozzájárulás  mértéke

 

1.      A társulati közfeladatokhoz való hozzájárulás mértékét az érdekeltségi egységre eső hozzájárulásnak és az érdekeltségi egységek számának szorzata adja.

2.      Az érdekeltségi hozzájárulás egységnyi összege:

-          a lakás-takarékpénztári szerződést kötött és a társulat javára engedményezési nyilatkozatot aláírt érdekelt természetes személyeknek 189.440 Ft, melyből a lakás takarékpénztár javára a természetes személyeknek a megtakarítási időtartam alatt havi 2.560 Ft/ 74 hónapi részleteket kell megfizetni.

-          azok a természetes személy érdekeltek, akik nem kötnek lakás-takarékpénztári szerződést vagy a szerződést kötött személy a fizetési kötelezettségének, nem tesz eleget annak az érdekeltségi hozzájárulás összege 255.000 Ft / érdekeltségi egység, mely összeget  a beruházás ideje alatt a társulat által később meghatározott időben és részletekben kell a társulat számlaszámára megfizetni

-     a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok érdekeltségi hozzájárulásának egységnyi összege bruttó 255.000 Ft, mely összeget  a kivitelezés időszakában a társulat által később meghatározott időben és részletekben kell a társulat számlaszámára megfizetni.

 

VI. A társulat képviselete

A társulatot az intéző bizottság elnöke önállóan képviseli oly módon, hogy a társaság cégneve alá saját nevét az aláírás mintának megfelelően önállóan, minden korlátozástól mentesen írja alá.

 

VII. A társulat tagjai

A társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasság.

 

VIII. A tagok jogai

A tag joga különösen, hogy:

a)      személyesen, képviselője vagy küldöttje útján részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában;

b)      a társulatban személyesen - ha kizáró ok, illetőleg összeférhetetlenség nem áll fenn - tisztséget viseljen;

c)      a tisztségviselőktől, a küldöttjétől a társulatot vagy a saját érdekeltségét, egyéb jogait vagy kötelezettségeit érintő ügyben felvilágosítást kérjen.

 

IX  A tagok kötelezettsége

A társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni.

 

A tag további kötelessége különösen, hogy:

a)      az érdekeltségi hozzájárulást a taggyűlés által megállapított mértékben és határidőre megfizesse;

b)      személyesen vegyen részt a társulat minden olyan szervének tevékenységében, amelybe választották és azt elvállalta

c)      ha a tagnak a tagsági jogviszony alapjául szolgáló érdekeltsége megszűnik, azt köteles a társulat intézőbizottságának írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a tagsági jogviszony megszűnésének alapjául szolgáló okiratot, illetőleg annak másolatát, valamint - ha abból nem állapítható meg - a bejelentésben közölnie kell a helyébe lépő új tag nevét, lakhelyét (székhelyét). Az ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén a tag köteles az új tulajdonost a társulati tagságról és az ezzel járó kötelezettségről tájékoztatni.

d)     a tag a részére megállapított érdekeltségi hozzájárulást annak a hónapnak az utolsó napjáig köteles megfizetni, amelyben a c/ pont szerinti bejelentést megtette. A bejelentés alapján a tag személyében bekövetkezett változást a tagnyilvántartásban rögzíteni, és erről a régi és az új tagot a bejelentést követő 60 napon belül írásban értesíteni kell.

 

X. A Társulat feladatának bővítése, a csatlakozás szabályai.

 

1.      A társulati közfeladatok fokozatos megvalósítása érdekében természetes, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok –a társulat megalakulására vonatkozó szabályok betartása és az általuk kialakított érdekeltségi viszonyok létrehozása esetén - csatlakozhatnak a társulathoz.

2.      A társulathoz történő csatlakozás akkor történhet meg, ha az újabb érdekeltségi területen ingatlan tulajdonnal rendelkező illetve ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak érdekeltségi egységük aránya szerint számított többsége az alakuló küldöttgyűlésen elfogadja : - az új érdekeltségi viszonyok figyelembe vételével a társulat alapszabályát - a társulat testületi vezető szerveit, arányos képviselet figyelembevételével megválasztja a társulatba saját vezető tisztségviselőit, elhatározza: - a közfeladat bővítésének a már meglévő társulati szervezetben történő megvalósítását, - a tagok elhatározzák a társulathoz történő csatlakozást.

3.  A társulathoz történő csatlakozást kimondó küldöttgyűlési határozat akkor érvényes, ha az új érdekeltségi területen az érdekeltek érdekeltségi egység szerint számított 2/3-a dönt a 2. pontban foglaltakról.

4. A társulat feladatának bővítése előtt a csatlakozás előkészítését a szervezőbizottság végzi, amely a társulatok megalakulására vonatkozó szabályok szerint jár el.

5. A küldöttgyűlés jegyzőkönyvét a levezető elnök 8 napon belül köteles megküldeni a társulat elnökének. A társulat elnöke a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles rendkívüli küldöttgyűlést összehívni – a csatlakozási napirend közlése mellett – a csatlakozó befogadása érdekében.

A csatlakozás elfogadásáról a társulat küldöttgyűlése kétharmados többséggel határoz, egyúttal megállapítja a csatlakozás időpontját, az azzal járó kötelezettségek esedékességét és a csatlakozó tagok szavazati jogának mértékét.

6.    A csatlakozó tagok nem felelnek a társulatnak a csatlakozás előtt keletkezett tartozásaiért.

7.      Különböző társulati közfeladatok csatlakozással történő együttes megvalósítása esetén az egyes feladatoknak érdekeltek által befizetett hozzájárulás és a meghatározott feladathoz adott önkormányzati támogatás összegét elkülönítetten kell kezelni és csak annak a közfeladatnak megvalósítására szabad felhasználni amelyre szolgál. A pénzügyi forrásokat és azok felhasználását az egyes közfeladatokra vonatkozóan külön kell nyilvántartani.

 

XI. A társulat szervei

a)      küldöttgyűlés

b)      intézőbizottság,

c)      ellenőrző bizottság.

 

Küldöttgyűlés

A társulat legfőbb szerve a küldöttgyűlés, amely évente legalább egyszer ülést tart.

A 11 fő küldöttet az alakuló közgyűlésen, az érdekeltségi területen érdekeltséggel rendelkezők választják meg maguk közül egyszerű szótöbbséggel hozott döntéssel. Minden küldött esetében meg kell jelölni, hogy hány érdekeltségi egységet képvisel.

A társulat intéző bizottságának elnöke és tagjai, az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai

tisztségüknél fogva küldöttek.

Ily módon a küldöttgyűlés létszáma:  17 fő.

A küldöttgyűlést az intézőbizottság hívja össze. Ha az intézőbizottság ezt elmulasztja, az összehívásra az ellenőrző bizottság jogosult. A hatóság kezdeményezheti, hogy a cégbíróság a törvényességi felügyelet során eljárva intézkedjen a küldöttgyűlés összehívása érdekében.

A küldöttgyűlésre tanácskozási joggal meg kell hívni az érintett település önkormányzatának képviselőit.

A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt legalább

15 nappal ki kell küldeni, és a helyben szokásos módon is közzé kell tenni.

A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok érdekeltségi egység aránya szerint  számított legalább 51 %-a küldöttek útján képviselve van

Ha a küldöttgyűlés nem volt határozatképes akkor 15 napon belül – annak összehívására vonatkozó szabályok betartásával – ismételten össze kell hívni.

A tagokra fizetési kötelezettséget megállapító küldöttgyűlés határozata meghozatalánál a tagok érdekeltségük, minden egyéb ügyben egyenlő arányban szavaznak.

A küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, az alapszabály módosításához, illetve a társulat megszűnéséhez, egyesüléséhez, szétválásához, csatlakozó befogadásához 2/3-os többségre van szükség.

A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:

 

a)      alapszabály módosítása;

b)      a társulat megszüntetésének, szétválásának, illetőleg egyesülésének elhatározása;

c)      a differenciált érdekeltségi hozzájárulás elveinek kialakítása és a tagok fizetési kötelezettségének megállapítása;

d)     a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, módosítása;

e)      a tisztségviselők megválasztása, beszámoltatása, visszahívása, díjazásának megállapítása;

f)       a társulat közfeladatainak éves ütemezése, területi sorrendjének meghatározása;

g)      a közfeladatok ellátásához szükséges - a törvényben meghatározott mértékű – elkülönített vagyon meghatározása;

h)      az éves beszámoló, illetőleg egyszerűsített éves beszámoló jóváhagyása;

i)        az egyesülési törvény szerinti érdekképviseleti szervezetben való tagság elhatározása;

j)        amit jogszabály vagy az alapszabály a taggyűlés hatáskörébe utal.

Rendkívüli küldöttgyűlést kell tartani, ha

a)        az intéző- vagy az ellenőrző bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken; illetőleg

b)        az intézőbizottság vagy annak elnöke szükségesnek tartja; illetve

c)        a tagok érdekeltségi egység szerint számított legalább egyharmada azt az ok megjelölésével kéri; illetőleg

d)       az ellenőrző bizottság vagy a cégbíróság indítványozza.

 

A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell különösen

-          a küldöttgyűlés helyét, idejét, és a napirendi pontokat

-       a megjelent küldöttek nevét és az általuk képviselt érdekeltségi egységek számát

-          a határozatképesség vizsgálatát és annak eredményét

-          a hozott határozatokat, annak megjelölésével, hogy azokat a jelenlévő küldöttek milyen érdekeltségi arányban hozták, s ha a határozat indokolja a végrehajtás határidejét és a felelős személy nevét a hozzászólok nevét és a hozzászólás lényeges tartalmát.

A jegyzőkönyvhöz a jelenléti ívet mellékelni kell. 

A küldöttgyűlési jegyzőkönyvekről nyilvántartást kell vezetni, és a jegyzőkönyveket a

nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni.

Intézőbizottság

A társulat irányító szerve az intézőbizottság, melyet a küldöttgyűlés választ meg kétharmados többséggel a társulat tagjai közül öt évre.

Az intézőbizottság elnökből és két tagból áll.

A küldöttgyűlés választja meg az intézőbizottság elnökét, aki egyben a társulat elnöke.

Az intézőbizottság ügyrendjét a jogszabályok és az alapszabály keretei között maga állapítja meg.

Az intézőbizottság gondoskodik a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról, és dönt a társulat, illetőleg a társulat közfeladatait érintő olyan ügyekben, amelyek nem tartoznak a küldöttgyűlés hatáskörébe

Így különösen:

a)      gondoskodik a társulat üzleti tervének elkészítéséről, javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek azok elfogadására vagy módosítására,

b)      biztosítja a terv gazdaságos műszakilag megfelelő végrehajtásának feltételeit

c)      irányítja a társulat  működésével összefüggő gazdálkodási feladatokat

d)     gondoskodik  a társulat gazdálkodásának irányításáról, a társulati vagyon állagának megóvásáról és a tulajdon védelméről

e)      gondoskodik a társulat jogainak érvényesítéséről, kötelezettségeinek teljesítéséről

f)       biztosítja a tagok jogainak érvényesülését, elősegíti   kötelezettségeik teljesítését

g)      gondoskodik az éves beszámoló elkészítéséről, biztosítja, hogy az ellenőrző bizottság megvizsgálhassa, azt a küldöttgyűlés megvitathassa és dönthessen elfogadásáról  

h)      előkészíti a küldöttgyűlés által tárgyalandó ügyeket és kidolgozza határozati javaslatokat

i)        rendszeresen beszámol a küldöttgyűlésnek a társulat tervteljesítéséről, vagyoni helyzetéről, ügyviteléről, továbbá a két küldöttgyűlés között általa tett intézkedésről

Az intézőbizottság elnöke az intéző bizottságot negyedévenként hívja össze. Akadályoztatása esetén az elnökhelyettes jár el, ami kiterjed a társulat képviseletére is.

Az intézőbizottság ülése akkor határozatképes, ha azon az elnök, és további két tag jelen van.

Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Esetleges szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Az intézőbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az intéző bizottság elnöke (illetőleg az ülést levezető elnök) és a jegyzőkönyvvezető ír alá. Ennek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét idejét, megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, az ülésen elhangzott beszámolók és hozzászólások lényeges tartalmát, folyamatos sorszámmal jelölve a hozott határozatokat, a határozatok végrehajtásának határidejét a felelősök megnevezésével. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az intéző bizottság bármely tagjának a meghozott határozattól eltérő álláspontját.

Az intézőbizottság üléseire az ellenőrző bizottság elnökét meg kell hívni.

Az intézőbizottság gondoskodik arról, hogy a társulat tagjairól nyilvántartást vezessenek, és a változást, az éves küldöttgyűlést követő 30 napon belül az illetékes cégbírósághoz benyújtsák.

Az intézőbizottság elnöke, aki egyben a társulat elnöke is a jogszabályoknak, az alapszabálynak és más belső szabályzatnak, valamint a küldöttgyűlés és az intézőbizottság határozatainak megfelelően irányítja a társulatot, az intézőbizottság ülései közötti időszakban dönt azokban az ügyekben, amelyek jogszabály vagy az alapszabály rendelkezései szerint nem tartoznak a küldöttgyűlés, illetőleg az intézőbizottság hatáskörébe.

Ennek megfelelően az elnök különösen az alábbi feladatokat látja el:

a)      irányítja a terv végrehajtását és folyamatosan ellenőrzi annak teljesítését,

b)      gondoskodik a társulati feladatok költségfedezetének biztosításáról és ellenőrzi a költségvetés betartását,

c)      gyakorolja a jogokat, amelyek nem tartoznak az intéző bizottsághoz,

d)     gondoskodik a tagok érdekeltségi hozzájárulásának kivetéséről, közli a tagokkal az őket terhelő fizetési kötelezettségek jogalapját, a teljesítés  határidejét módját, továbbá a közlés ellen igénybe vehető jogorvoslat lehetőségét

e)      gondoskodik a határidőre be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulás behajtásáról 

f)       gondoskodik a működéssel összefüggő gazdálkodási feladatok tennivalók időben történő elvégzéséről, a társulati vagyon kezeléséről, és nyilvántartásáról

g)      az intéző bizottság határozata alapján összehívja a küldöttgyűlést, a rendkívüli küldöttgyűlést az intéző bizottsági ülést

h)      beszámol a küldöttgyűlésnek az intéző bizottságnak a terv teljesítéséről, a társulat vagyoni helyzetéről, az ügyviteléről, valamint  a küldöttgyűlések, az intéző bizottsági ülések között általa tett fontosabb intézkedésekről

i)        rendszeresen és részletesen tájékoztatja az ellenőrző bizottságot a társulat működéséről

j)        az ellenőrző bizottság elnökével együttműködik a társulati feladatokkal kapcsolatos panaszok és bejelentések kivizsgálásában és a vizsgálatok eredménye alapján szükség szerint intézkedik

k)      a munkáltatói jogokat az intéző bizottság elnöke gyakorolja

Az intézőbizottság elnöke tevékenységéről a küldöttgyűlésnek évente beszámol.

Ellenőrző Bizottság
A társulat ellenőrző szerve az ellenőrző bizottság.

Az Ellenőrző bizottság elnökből és két tagból áll.

Az ellenőrző bizottság feladata a társulat egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzés. Az ellenőrző bizottság közvetlenül a küldöttgyűlésnek van alárendelve.

Az ellenőrző bizottság elnökét és tagjait a küldöttgyűlés választja meg kétharmados többséggel a társulat tagjai közül öt évre.

Nem lehet ellenőrző bizottsági tag, az intéző bizottság elnöke, tagjai, a társulattal munkaviszonyban álló személy továbbá, ezek közeli hozzátartozója.

Az ellenőrző bizottság ügyrendjét a jogszabályok, és az alapszabály keretei között maga állapítja meg. Üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét és időpontját, a megjelentek nevét,  a határozatképesség megállapítását, a tárgyalt napirendeket, a hozzászólások lényeges tartalmát, a hozott határozatokat folyamatosan sorszámozva, ha szükséges a végrehajtás  határidejét és a felelős nevét. Az ellenőrző bizottság ellenőrzéseiről szintén jegyzőkönyvet kell felvenni.

Az ellenőrző bizottság a társulat tevékenységére vonatkozó megállapításairól a küldöttgyűlésnek évente beszámol. A küldöttgyűlés a társulat éves beszámolójáról, illetőleg egyszerűsített éves beszámolójáról csak az ellenőrző bizottság megállapításainak ismeretében határozhat.

Az ellenőrző bizottság akkor határozatképes, ha azon az elnök, és további két tag jelen van.

Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

Az ellenőrző bizottság elnöke, vagy a bizottságnak az elnök által megbízott tagja az intézőbizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

Az ellenőrző bizottság feladata különösen:

a)      rendszeresen ellenőrzi a társulat ügyvitelét, pénz, hitel, anyaggazdálkodását továbbá a dolgozók létszámára, bérére védelmére és munkavédelemre vonatozó rendelkezések megtartását és az ezekkel kapcsolatos megállapításait írásban a vizsgálati jegyzőkönyv megküldése után haladéktalanuk közli a társulat elnökével

b)      testületileg vagy kiküldött tagja utján bármikor megvizsgálhatja negyedévenként pedig köteles megvizsgálni a társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, pénztárát valamint anyagkezelését és a vizsgálat megállapításairól köteles jegyzőkönyvet készíteni,

c)      kivizsgálja a társulat működésével kapcsolatos bejelentéseket, panaszokat, megállapításait közli a társulat elnökével, vagy ha az ügy jellege indokolja akkor közvetlenül beszámol a küldöttgyűlésnek

d)     figyelemmel kíséri a társulat működésének irányítását, úgy is, hogy  az ellenőrző bizottság elnöke, vagy az általa megbízott ellenőrző bizottsági tag tanácskozási joggal részt vesz az  intéző bizottság ülésein

e)      a küldöttgyűlés megbízása alapján vagy az intéző bizottság illetve a társulat elnökének felkérésére célvizsgálatot végez

f)       szükség esetén javaslatot tesz rendkívüli küldöttgyűlés összehívására

g)      indokolt esetben a küldöttgyűlés felé javaslatot tesz az intéző bizottság elnökének vagy tagjának visszahívására, az egyes alkalmazottak tekintetében a kártérítési eljárás megindítására illetve a munkaviszony megszüntetésére.

h)      összehívja a küldöttgyűlést, ha a társulat elnöke az erre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget

i)        véleményt nyilvánít a küldöttgyűlés részére az előterjesztett beszámolókról és jelentésekről, a társulati éves beszámolóról csak az ellenőrző bizottság véleményező jelentése alapján hozható döntés.

 

XII. Tisztségviselők

 

A társulat tisztségviselői:

a)         az intézőbizottság elnöke, tagjai,

b)        az ellenőrző bizottság elnöke, tagjai.

Tisztségviselő csak a társulat tagja - jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén annak képviselője - lehet. Egy tag két tisztségre nem választható. A tisztségviselők nem lehetnek egymásnak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói.

A tisztségviselőt fel kell menteni, ha

a)      a tisztségéről lemondott,

b)      a tisztség betöltését kizáró ok következett be,

c) a jogszabályban, illetőleg az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenség áll fenn és azt az érintett felhívásra nem szüntette meg,

d)     a tisztség betöltésére alkalmatlanná vált.

A tisztségviselőt a küldöttgyűlés visszahívja, ha a közügyektől jogerősen eltiltották.

A társulat köteles a tisztségviselők tevékenysége során felmerült és igazolt tényleges kiadásait és költségeit megtéríteni. 

XIII. A társulat gazdálkodása

1.      A társulat célhoz kötött gazdálkodást folytat.

2.      A társulat a tartozásiért saját vagyonával felel.

3.      A társulat gazdálkodási éve megegyezik a naptári évvel.

4.      A társulat üzleti tervet és számviteli törvény szerinti egyszerűsített éves beszámolót készít.

5.      Az érdekeltségi hozzájárulásra vonatkozó szabályok

·         a társulat által végrehajtandó közfeladatok költségeit – az önkormányzati, állami vagy egyéb forrás mellett – az érdekeltségi hozzájárulásból kell fedezni

·         az állami, az önkormányzati támogatás valamint a tagok hozzájárulása a társulat tulajdonába kerül, kivéve ha az állami támogatással az önkormányzat számol el 

·         a társulat közcélú feladataiban érdekelt az érdekeltségi területen lévő ingatlant, az érdekeltséget megalapozó jogcímen ténylegesen használó tag 

·         az ingatlan tényleges használója a tulajdonos (tulajdonostárs), illetőleg az ingatlankezelő szerv, kivéve, ha a tényleges használatára a földhasználó, haszonélvező, használó, az ingatlan használatát (hasznainak szedését) egyéb jogcímen gyakorló személy, a lakás bérlője (bérlőtárs, társbérlő) , ha a bérleti szerződés határozatlan időre szól. Amennyiben a fenti kivételként megemlített esetekben az ingatlannak külön jogcímen több tényleges használója van, a társulati érdekeltség arányát mindegyik jogcím után külön- külön kell megállapítani 

·         az érdekeltségi hozzájárulás egységnyi összegét a küldöttgyűlés az érdekeltség jellegének megfelelően differenciálhatja különösen az alábbiak szempontok alapján:

(a)    gazdasági érdekeltség esetén a vállalkozás által tervezett, távlatilag igényelt szükségleteket is figyelembe vevő fogyasztással (kibocsátással) arányosan kalkulált többszörös érdekeltségi egység

(b)   nem lakás céljára használt bérleményekben a távlati igényeket is figyelembe vevő normák alapján megállapított fogyasztással (kibocsátással) megállapított érdekeltségi egység

(c)    lakáshasználat mellett az ingatlannak külön használati jogcímen gyakorolt arányos többszörös fogyasztói egység

(d)   beépített ill. beépítetlen telek (földrészlet) esetében egy építési telek után egy érdekeltségi egységként veszi számításba, kivéve ha a földterület nagysága a település rendezési terve illetve ennek hiányában a helyben szokásos teleknagyság mértékét meghaladja, mivel ebben ennek megfelelő többszörös egységnek minősül  

·         az érdekeltségi hozzájárulás összegét és annak évenként fizetendő részleteit a társulat tervének meghatározásakor úgy kell megállapítani, hogy az – a társulat különböző támogatásait is figyelembe véve – fedezze a beruházás és működési költségeket így:

(a)    a társulat közcélú feladatainak ellátásához szükséges valamennyi költséget, ideértve a hitelek törlesztéséhez és a kamatok fizetéséhez szükséges valamennyi költséget is,

(b)   a működési kiadásokat

(c)    rendkívüli feladatokra és költségekre tartalékolható összeget

·         az érdekeltségi hozzájárulás mértékét az alapszabályban meghatározott érdekeltségi egységekre eső hozzájárulásnak és az érdekeltségi egységek számának szorzata adja

·         az érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos küldöttgyűlési határozatról a tagokat az intéző bizottság elnöke írásban értesíti, mely az alábbiakat tartalmazza:

(a)    a fizetési kötelezettség jogalapja

(b)   a küldöttgyűlési határozat száma,

(c)    az érdekeltségi egységre eső hozzájárulás mértéke

(d)   a tag érdekeltségi egységeinek száma

(e)    az érdekeltségi hozzájárulás összege

(f)    a befizetés módja

(g)   a befizetés elmulasztásának jogkövetkezményei 

(h)   a befizetés határideje

(i)     a jogorvoslat lehetőségét

·         ha az érdekeltségi hozzájárulás megfizetése az állampolgár érdekeit szociális vagy egyéb  körülményei miatt súlyosan hátrányos  helyzetnek tennék ki, akkor a társulat küldöttgyűlése a kivetett hozzájárulás összegét mérsékelheti továbbá annak megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti.

·         a határidőre be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulást az intéző bizottság elnökének megkeresésére a az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző az adózás rendjéről szóló törvény előírása szerint hajtja be, a befolyt összeget pedig a behajtási költségek levonása után negyedévenként a társulat számlájára utalja

 

XIV. A társulat vagyona
A társulat a tagok érdekeltségi hozzájárásából, valamint az érintett önkormányzatoktól, az állami költségvetéstől illetve egyéb forrásból kapott támogatásból látja el közcélú vízgazdálkodási feladatait.
XV. A társulat által megvalósított vízi-létesítmény tulajdonjoga

A társulat az általa létrehozott vízközműveket elkészülte (próbaüzem, műszaki átadás-átvétel) után legkésőbb 30 napon belül a tulajdonos önkormányzatnak adja át.


XVI. A társulat ügyvitele

 

1        A társulat ügyvitelét az alapszabály és szervezeti működési szabályzat alapján az intéző bizottsága illetve annak elnöke irányítja.

A Társulat működése zökkenőmentes végrehajtása érdekében pénzügyi, műszaki szakembereket és tanácsadókat bízhat meg. Az adminisztrációs feladatok ellátására rész-, vagy főállású munkatársakat foglalkoztathat.

 

2        A szervezeti működési szabályzatban az intéző bizottságnak meg kell határoznia:

a)      a társulat ügyviteli rendjét a munkaszervezetre vonatkozó részletes szabályokat

b)      a társulat képviseletének részletes szabályait

c)      a pénzügyi vezető, illetve további munkatársak munkarendjét, működésükre vonatkozó szabályokat

d)     a kiadmányozási és utalványozási jogkört

e)      az anyagok kezelésével és nyilvántartásával megbízott, továbbá a munkavédelmi és tűzrendészeti szabályok betartásáért felelős dolgozók feladatait, felelősségét 

f)       a társulat munkarendjével kapcsolatos szabályokat

 

XVII.  A tagok nyilvántartása


A társulat köteles a tagokról nyilvántartást vezetni.

A nyilvántartása a társulatoknál rendszeresített –oldalanként számozott – olyan okmány, amely tartalmazza a tagok érdekeltségét megalapozó valamennyi adatot, továbbá az ezekben bekövetkezett változásokat (tagok neve, címe, érdekeltségi egységeik száma, az érdekeltség jogcíme, az érdekeltséget megalapozó ingatlan adatai stb).


XVIII A társulat cégjegyzése, a tisztségviselők nyilvántartása

 

1.      A társulat cégjegyzése úgy történik, hogy az intéző bizottság elnöke az iratokat a társulat cégneve alatt –aláírás mintának megfelelően - önállóan, minden korlátozástól mentesen írja alá.

 

2.      A társulat köteles a tisztségviselőkről, így az intéző bizottság elnökéről  és tagjairól az ellenőrző bizottság elnökéről, és tagjairól vagy az esetlegesen más szervbe delegált tagjairól nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban a személyi adatokon és a lakcímen felül fel kell tüntetni a megbízás (megválasztás) keltét és lejárati időpontját.

 

XIX. Az éves beszámoló

 

A társulat a naptári év végén a gazdálkodásról a számviteli törvény szerinti beszámolót köteles elkészíteni, amelyet az ellenőrző bizottság –szükség esetén  szakértő bevonásával – köteles a küldöttgyűlésnek jelentést készíteni. A küldöttgyűlés csak az ellenőrző bizottság által felülvizsgált zárszámadást veheti tárgyalás alá és csak az ellenőrző bizottság ilyen tartalmú javaslata esetén fogadhatja el.

 

XX. A társulat megszűnése

 

A társulat megszűnik:

 

a)      elhatározza jogutód nélküli megszűnését (feloszlását)

b)      másik társulattal egyesül vagy több társulatra szétválik

c)      a társulat az alapszabályában rögzített közfeladatát megvalósította

d)     cégbíróság megszűntnek nyilvánítja

 

XXI. A társulat törvényességi felügyelete

 

A társulat törvényességi felügyeletét a Pest Megyei Bíróság, mint Cégbíróság látja el.


XXII. Vegyes rendelkezések

 

Az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét a társulat tagjai a polgármesteri hivatalban megtekinthetik.

Az alapszabály mellékletei:

-          a társulat érdekeltségi területét feltüntető térkép

-          a tagok jegyzéke

 

ZÁRADÉK

A fenti alapszabályt a Tárnoki Víziközmű Vízgazdálkodási-társulat a 2008.06.19-i alakuló közgyűlésén elfogadta.

Cseresnyés Attila Ib elnök

Nagy Edina jkv. vezető

Radics Ernőné hitelesítő

Rozbora Andor hitelesítő


Készítette és ellenjegyezte:    

dr. Fekete Zoltán ügyvéd

 

További cikkeink...

1. oldal / 2

Első
Előző
1